Gy�gyn�v�nyek:

Nefelejcs:

Ez a sz�p kis vir�g m�r az �korban is a szerelem szimb�luma volt.Rengetek mese,legenda kapcsol�dik hozz�.Egy osztr�k legenda szerint a szerlmesp�r az esk�voj�t megelozo napon a Duna partj�n s�t�lt.A foly� hull�mai apr� k�k vir�gokat sodortak fel�j�k.A szerelmes f�rfi meg szerette volna aj�nd�kozni sz�ve v�lasztottj�t,ez�rt a foly�ba vetette mag�t.Az eros sodr�s azonban elragadta.Utols� erej�bol a partra vetett n�h�ny sz�l vir�got,�s azt ki�ltotta:Ne felejts!

Bodza:

A n�pi gy�gy�szat fozet ,tea,kenet form�j�ban a legk�l�nb�zobb c�lokra alkalmazza.Enyh�ti a megf�z�s t�neteit,torokfertotlen�to hat�s�.Illatszernek sem utols�:enyh�ti a t�lzott napoz�st k�veto borgyullad�st.A bodza pozit�v hat�sa ellen�re sokan tartanak  ettol a m�gikusnak v�lt n�v�nytol.A k�z�pkorban �gy v�lekedtek,hogy a boszork�nyok,amikor menek�lni�k kellett,sz�vesen v�ltoztak bodzabokorr�!

Bojtorj�n:

Biztos mindenki dob�l�dzott m�r bog�nccsal ami nem m�s, mint a bojtorj�n vir�ga.Valaha a bojtorj�n a boszik kedvenc n�v�nye vol:k�l�nb�zo fozeteket k�sz�tettek belole.A bojtorj�n kivonata seg�t a neh�zs�gek lek�zd�s�ben,�s v�delmet jelent az �tokkal szemben.Fozete seg�ti az em�szt�st,k�lsoleg alkalmazva gy�gy�tja a k�l�nb�zo borbetegs�geket.Hajhull�s ellen tan�csos j�l alaposan a fejborbe d�rzs�lni-na persze nem a bog�nycsot!

R�zsa:

El tudtok k�pzelni egy kertet r�zsa n�lk�l? Na h�t ez az! A r�zsa az eg�szs�g �s a sz�ps�g szimb�luma. A sz�p vir�ghoz csod�latos legnd�k kapcsolodnak. Egy osi legenda szerint valaha, amikor az emberek m�g nem ismert�k a r�zs�t, egy fiatal le�nyt boszorg�nys�ggal v�doltak, �s m�glyahal�lra �t�lt�k. A l�ny m�r ott �llt a m�gly�n, amikor csoda t�rt�nt: a m�glya vir�gz� r�zsabokkor� v�ltozott. Manaps�g a v�r�s r�zs�t a szerelem szimb�lum�nak tartj�k. A t�bbi sz�neknek is van jelentoss�g�k: a s�rga f�lt�kenys�get, a feh�r �rtatlans�got, a r�zsasz�n romantikus szerelmet jelk�pez.

Rozmaring:

R�g�ta ismert fuszer. Serkenti az idegrendszert, jav�tja az eml�kezetet. Az �kori R�m�ban a tanul�k rozmaringot fontak a hajukba, hogy jobban megjegyez�k a tanultakat. Azt tartot�k, hogy a k�sz�b k�zel�ben el�ltetett rozmaring t�vol tartja a h�zt�l a boszork�nyokat. A bar�ts�g �s az eml�kezet szimb�lumak�nt gyakran font�k temet�si koszor�kba is. Remek altat�szer. Az �gy f�l� akasztva- az �lomfog�hoz hasonl�an- t�vol tartja a rossz �lmokat. 

Menta:

mindenki ismeri a menti friss�to illat�t. Ehez a n�v�nyhez csod�latos legenda kapcsol�dik: Minthe nimfa szerelembe eset Platon f�ldistennel. Platon f�lt�keny feles�ge a fiatal l�nyt n�v�nny� v�ltoztatta. A menta gy�gyhat�sa k�zismert: seg�t az em�szt�si probl�m�kon,a fejf�j�s lek�zd�s�ben, elviselhetobb� teszi a rep�l�st. a mentatea felgyors�tja az em�szt�st.

Menta tea (ment�hoz tartozik):

Mentatea

A bors- vagy fodormenta remek teafu. Az ut�bbi arom�ja enyh�bb, �ze kellemesebb. Mindketto egyform�n j� puffad�s, gyomorsav, k�lika, �s rossz gyomor kezel�s�re.

1 liter v�zhez 50 g friss, vagy 25 g sz�r�tott mentalev�lre van sz�ks�g�nk. Ha frissel dolgozunk, a sz�r�t tegy�k el, csak a leveleket haszn�ljuk!

A te�ba a ment�n k�v�l tegy�nk m�g egy 10 g koriandert �s  5 g ezerj�f�vet.

A gy�gyf�veket tegy�k egy ho�ll� ed�nybe �s �nts�nk r� forr� vizet. A f�veket 15 percig hagyjuk benne �llni.

Ezut�n szurj�k le, igyuk m�zzel �s frissen facsart citroml�vel.

Mad�r berkenye (Sorbus aucuparia):

Narancsv�r�s term�su fa. A n�pi gy�gy�szatban osidok �ta alkalmazz�k sz�panaszok kezel�s�re. Vigy�zat! A friss term�s m�rgezo. A benne l�vo m�reganyag a foz�s vagy sz�r�t�s sor�n lebomlik. A megfoz�tt �s megcukrozott berkenye remek�l illik a marhah�shoz. Valaha m�gikus n�v�nynek tartot�k, ez�rt amulettek �s mixt�r�k k�sz�t�s�re haszn�lt�k. Tini boszik figyelem! A saj�t k�sz�t�su berkenye nyakl�nc ma is csod�kra k�pes!

Mikul�svr�g:

Ehez a n�v�nyhez egy mexik�ki legenda kapcsol�dik. R�ges-r�gen kar�csony napj�n egy szeg�ny ifj� nagyon szeretett volna seg�teni a hozz� hasonl� szeg�nyeken. Nem volt azonban semmije, amit elaj�nd�kozhatot volna, �gyhogy nem tehetett m�st, im�ba fogott. Ott ahol t�rdepelt, ott ahol foh�szkodott, a legenda szerint sz�ps�ges, sz�nes n�v�ny nott ki a f�ldbol. Ezt a n�v�nyt Mexik�ban a mai napig Flor de la Noche Buen�nak, aza a Szent �j vir�g�nak nevezik. Kar�csony t�j�n n�lunk is ott van minden lak�sban.

Csal�n (Inula helenium):

Jaj! T�ged is megcs�pett a csal�n? A n�v�ny leveleinek �rint�se �geto f�jdalmat �s viszketo �rz�st okoz. Mindez�rt a lev�lben tal�lhat� hangyasav a felelos. A tud�sok ugyanakkor m�r r�g felfedezt�k, hogy a csal�n sok betegs�gre hoz enyh�l�st. R�ad�lul a csal�nlevelek nagyon feldobj�k a k�l�nb�zo sal�t�k, t�r�b�l k�sz�lt �telek �z�t. A csal�ntea a borprobl�m�k �s az em�szt�si gondok megb�zat� orvoss�ga, C-vitamin tartalma pedig fokozza a szervezet ellen�ll� k�pess�g�t. R�gen a sz�r�tott csal�nlevelet szerelmi var�zsl�s c�lj�b�l is haszn�lt�k.

Bonsai (Pensai):

Nem m�s, mint a faform�z�s muv�szete. A kis fa �gait �gy v�gj�k vissza, hogy k�zben megorizz�k az adott fajta jellegzetes alakj�t- miniatur form�ban. A bonsai muv�szete K�n�b�l ered. A legenda szerint a Han-diasztia idej�n tev�kenykedett Jian Fang var�zsl�, aki sz�mos k�l�nleges k�pess�gel rendelkezett. �gy t�bbek k�z�tt k�pes volt mindent lekics�ny�teni: hegyeket, tengereket, foly�kat �s f�kat. A bonsai muv�szete ma m�r az eg�sz vil�gon ismert. Jap�nba szinte minden h�zban tal�lhat� bonsai f�cska.

C�kla:

Tavasszal az egyik legjobb orvoss�g a c�kla. Igen, igen. M�r a r�gi g�r�g�k is ismert�k, maga Apoll�n is sz�vesen fogyasztotta. K�sobb arra is r�j�tek, hogy a c�kla elmulasztja a fejf�j�st, tov�bb� m�jtiszt�t� hat�sa is van. Manaps�g pedig sokan vallj�k, hogy napi egy nyers c�kla a r�k legjobb ellenszere.

Szerecsendi�:

�telek �zes�t�s�re haszn�lj�k. Ha egy no szerecsendi�t hordoz a zseb�ben, biztos lehet benne, hogy �regemberhez megy f�rjhez. Az Egyes�lt �llamokban, Michigan k�rny�k�n ugyanakkor azt tartj�k, hogy roppant hasznos reuma eset�n, tov�bb� elhalv�ny�tja a szeploket. Egy biztos: az �teleknek haszn�l.

Bor�ka:

M�r a r�gi g�r�g�k is ismert�k, az �ldozati szertart�sok sor�n gyakran �getek bor�ka�gat. Manaps�g gint gy�rtanak belole, �s eredm�nyesen alkalmazz�k a l�gfriss�toben is. A bor�kaillat szerencs�t hoz, t�vol tartja a gonosz szellemeket.

Fekete �r�m:

Az eg�sz vil�gon ismerik. N�metors�gban �s Hollandi�ban, szentj�nos vir�g�nak nevezik, mivel azt tartj�k, hogy pontosan Szent Iv�n �jjel�n kell leszedni (az Iv�n n�v a J�nos egyik v�ltozata), akkor van benne a legt�bb hat�ero. Egy legenda szerint Keresztelo Szent J�nos mindig hordott mag�val �rm�t egy kis zacsk�ban. M�sok szerint ez a n�v�ny megv�di az utaz�kat, a p�rn�ba rejtve pedig t�vol tartja a nyugtalan�t� �lmokat. A mai boszork�nyok �r�mp�rlattal szentelik meg a k�l�mb�zo m�gikus t�rgyakat.

A fa:

A f�k m�r sok-sok �vvel az ember el�tt megjelentek a f�ld�n, �s ma is az ember hu t�rsai. Oseink hittek abban, hogy a vil�gmindens�g kellos k�zep�n egy hatalmas fa az �letfa no. A F�ld k�l�nb�zo r�szein m�s �s m�s fafajt�t ruh�ztak fel az �letfa tulajdons�gaival: van, ahol a luccfenyot m�shol a juhart. A f�k sz�mos alkot�t is megihlettek. Lombjaik alatt sok-sok h�res vers sz�letett. Igazs�g szerint mag�nak kell megtal�lnia a saj�t, k�l�n bej�rat� �letf�j�t. V�gjatok neki egy j� nagy s�t�nak, hallgas�tok a lombok suhog�s�t,bujatok oda egy szimpatikus fat�rzsh�z. Ha �gy �rzitek, nyugaom j�r �t benneteket, megtal�lt�tok az �letf�t. K�sobb �rdemes megtudakolnotok, milyen fa is az.

Citromfu:

 A citromfu osi n�v�ny, m�r a r�gi g�r�g�k is ismert�k �s haszn�lt�k. Eur�p�ban �letelix�rnek, a sz�v �r�m�nek is nevezt�k. Azt vallot�k, hogy a citromfu mindenkinek vissza tudja adni az �letkedv�t. A XIII. sz�zadban �lo emberek rendszeresen ittak citromfute�t- ebben l�tt�k a hossz� �let z�log�t. Egy rendszeres citromfufogyaszt� �ll�t�lag 116 �vet �lt, ami abban az idoben kiv�teles hossz�s�g� �letnek sz�m�tott. K�rd�s, hogy mindez a te�nak vagy az �des�toszerk�nt haszn�lt m�znek volt-e k�sz�ntheto. A citromfufozet megsz�nteti a pattan�sokat, cs�kkenti a haj zs�rosod�s�t.

Angyalfu:

 M�gikus n�v�ny. A vil�g k�l�nb�zo pontjain �lo n�pcsoportok hisznek abban, hogy megv�d a gonosz szellemektol. A lev�lbol amuletett szoktak csin�lni, amit nyakba akasztva viselnek. Fuszerk�nt is haszn�lj�k. Nicholas Culpepper, a XVII. sz�zadban �lt nagy gy�gyn�v�ny ismero azt vallotta, hogy az angyalf�vet akkor kell gyujteni, amikor a Hold az Oroszl�n jegy�ben tal�lhat�.

Macskagy�k�r (Valeriana officinalis):

M�sf�l m�ter magasra is megno. Feh�r vagy r�zsasz�nszembetuno vir�gai vannak. Europa szinte minden erdej�ben megtal�lhat�. Ill�olajat tartalmaz, amit im�dnak a macsk�k. Tavasszal �s osszel szokt�k gyujteni. Enyh�ti a f�radts�g t�neteit, felt�lti az embert energi�val. Ezeket a tulajdons�gait m�r az �korban is ismert�k. Szerelmi var�zsl�sra is haszn�lj�k.

Mirtusz (Myrtus communis):

 Ez a s�t�tz�ld bokor a F�ldk�zi-tengner vid�k�rol sz�rmazik. Sz�mos mitosz, legenda k�todik hozz�. Az egyik szerint az illatos n�v�ny Adonis �desanyj�nak, Mirrh�nak az �talakult megtestes�l�se. Mirrha az apja haragja elol menek�lve v�ltozott n�v�nny�. V�nusz szent�lye k�r�l is mirtusz vir�gzott. V�nusz fej�t pedig szint�n mirtuszkoszor� d�sz�tette akkor, amikor Paris kez�bol �tvette a legszebb nonek j�r� alm�t. Az�ta tekintik a mirtuszt szerelem szimb�lum�nak. A r�maiak sz�m�ra is fontos n�v�ny volt, szivesen haszn�lt�k k�l�nb�zo szertart�sok sor�n. A mirtusz sal�taeledelk�nt sem megvetendo. A z�ld burokt�l megszabad�tott r�gyek remek�l illenek a gy�m�lcst�lba. A sz�r�tott vir�gok �s levelek pedig fokozz�k a potpourri illat�t.

Kamilla:

 M�r az �kori Egyiptomban is ismert�k, a napisten vir�g�nak tartott�k. Eur�p�ban a kamilla a legn�pszerubb gy�gyn�v�ny. A keserny�s�zu kamillatea a megf�z�s �s a gyomorront�s t�neteit egyar�nt gyorsan enyh�ti. Amennyiben szoke a hajad, �s hajmos�s ut�n �t�bl�ted egy kis kamillate�val, megl�tod, milyen sz�p f�nye lesz. Ha ne b�rsz a patan�saiddal, gyakran mosd meg az arcod erosre foz�tt kamillate�val. Szerencs�thoz hiz, ha el�getsz egyp�r kamillavir�got. Ha pedig azt szeretn�d, hogy a szob�dban kellemes hangulat uralkodj�k, ter�ts a padl�ra kamillavir�g- szonyeget.

K�lmosgy�k�r:

 Nem sokan tudj�k, hogy a k�lmosgy�k�r Indi�b�l sz�rmazik. Eur�p�ban csak a XVI. sz�zadban bukkant fel. Nedves helyeken, foly�k, tavak partj�n, mocsoras helyeken tal�lhozhatunk vele. A hossz�, 10 cm-t is el�ro sz�rak v�g�n �lo f�rt�s vir�gokat enm lehet nem �szrevenni. M�rciust�l M�jusig, illetve szeptemberben, okt�berben szpkt�k gyujteni. Gy�gyhat�s�r�l h�res. A rossz �tv�gy� gyereke farkas �tv�gy�ak lesznek tole. Fokozza a gyomornedv-temelod�s�t. A m�gia azt tartja r�la, hogy a k�lmosgy�k�rbol k�sz�lt it�ka, ill�olaj, illetve egy�b kivonatok fokozz�k a b�tors�got.

L�ndzs�s utifu (Plantago lanceolata):

Eg�sz Eur�p�ban n�pszeru n�v�ny. N�lunk gyakorlatilag minden�tt megtal�lhat�: r�teken, erdokben, sot m�g a szem�ttelepeken is. Nem k�l�n�sebben l�tv�nyos k�lseju. Sima levelei vannak,apr�, hossz�k�s vir�gok jellemzik. Gy�gy�t� hat�s�t m�r az �korban is ismert�k. A n�pi gy�gy�gy�szat nehezen gy�gyul� sebek kezel�s�re aj�nlja. A l�ndzs�s �tifu azonban nemcsak a testet gy�gy�tja, hanem a lelket is: seg�t lek�zdeni a b�tortalans�got, hat�rozotts�got �s energi�t k�lcs�n�z.

Ny�rfa (Betula pendula):

 Az egyik legszebb �s legismertebb fafajta. K�rge jellegzetes feh�r sz�nu. A levele bakt�rium �lo anyagot tartalmaz, level�bol foz�tt tea megnyugtatja a ves�t, sot �ll�t�lag elolvasztja a vesek�vet is. A ny�rfa nedv�vel remek�l fertotlen�thetoek a sebek. Vannak, akik azt �ll�tj�k, ha valaki egy kicsit el�ld�g�l a ny�rfa t�v�ben, k�nnyebben tud majd d�nteni a sz�m�ra fontos k�rd�sekrol.

Kardvir�g (gladius):

 Sz�p, sz�nes vir�gok, a kert d�szei. J�niustol szeptemberig vir�goznak. Az osi szl�v n�pek azt vallott�k, hogy a kab�thoz eros�tett kardvir�g t�relmess�, b�torr� �s nyitott� teszi viseloj�t. �ll�t�lag hasznosnak bizonyult a pazarl�ssal, fozetet k�sz�t�nk a vir�gj�b�l, az elmullasztja a borp�rt, felfriss�ti a f�radt bort.

M�lna (Rubus idocos):

 K�t m�ter magasra is megn�v, bokros n�v�ny. A bokor levelei z�ldek, alul kicsit szor�sek. A term�szet val�sz�n�leg senkinek nem kell bemutatni. Olyan finomak, hogy egyszeruen lehetetlen nekik ellen�llni. A m�ln�t szerte Eur�p�ban minden�tt ismerik. L�zcsillap�t� hat�s�, remek�l enyh�ti a reum�s t�neteket. A m�lnasz�rp�t torokprobl�m�k kezel�s�re szokt�k haszn�lni. A szerelmi m�gi�ban is szerepe van: seg�ti az ellenkezo nem �rdeklod�s�nek felkellt�s�t. Ugye milyen sokoldal� gy�m�lcs?

Kerti szegfu (Caryophyllacea):

Nagyon sz�p, egyes�vel vagy dupl�n vir�gz�, feh�r, piros vagy r�zsasz�n sz�nben pomp�z� n�v�ny. M�r a r�gi g�r�g�k ismert�k, az istenek vir�g�nak tartott�k, Zeusznak szokt�k �ldozni. A r�maiak pedig Flor Jovisnak, azaz Jupiter vir�g�nak nevezt�k. Vir�g�t italba dobva fiatal p�roknak ny�jtott�k �t, imigyen j�rulva hozz� szerelm�k tart�ss�g�hoz.